Hír: Tiszasüly története
(Kategória: Tájékoztatók)
Küldte: Administrator
2012.02.10 16:55
Tiszasüly
Koordináták: é. sz. 47.388° k. h. 20.388°
Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás: navigáció, keresés
Tiszasüly
A tiszasülyi római katolikus templom
Tiszasüly címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
Régió
Észak-Alföld
Megye
Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség
Szolnoki
Rang község
Polgármester Pollák Tibor István (Független)
Irányítószám
5061
Körzethívószám
56
Népesség
Teljes népesség 1439 fő (2010. január 1.)[1] +/-
Népsűrűség
15,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
91,77 km²
Időzóna
CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszasüly
Pozíció Magyarország térképén
Tiszasüly
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
é. sz. 47.388° k. h. 20.388°
Tiszasüly weboldala
Tiszasüly község Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki kistérségében.
Tartalomjegyzék
[elrejtés]
• 1 Fekvése
• 2 Története
o 2.1 Népcsoportok
• 3 Nevezetességei
• 4 Források
• 5 Külső hivatkozások
Fekvése
Tiszasüly község Jász-Nagykun-Szolnok megye északi határán fekszik, a Tisza jobb partján, Szolnoktól mintegy 40 km-re.
Története
A templom védőszentje, Szent László király szobra
1311: Egy egyházi dézsmaösszeírás említi a települést először Sw, Swl, Swlh néven. Ebben az időszakban, a XIV. század elején a falu és környéke egy nógrádi nemes, bizonyos Fogarasi Gergelyé volt, aki fiúutód híján két lányára, Erzsébetre és Amáliára örökíti sülyi birtokait.
1325: A falu Tiszaroffal együtt az Aba nemzetségbeli Kompolthy András, fia Péter, fia István birtokába kerül 1250 aranyforint ellenében. Innentől kezdve Tiszasüly a XVI. század elejéig a Kompolthyak birtokában marad.
1480-1490: A tiszasülyi templom szentélyének gótikus kibővítése. A befejezés évszáma a templom boltozatának zárókövében olvasható.
1510. március 23.: A Kompolthyakkal rokon Országh Kristóf birtokába kerül a falu. A bátyja, gróf Országh Ferenc hősként hal meg a mohácsi csatában.
1552: Szolnok várának eleste után III. Ahmed pasa seregei a környező kisfalvakkal együtt Tiszasülyt is feldúlják, a népesség erősen megcsappan.Tiszaroffal együtt a hatvani szandzsákhoz csatolják.
1569: II. Miksa, német-római császár és magyar király – török engedésre[pontosabban?] – Tiszasülyt Roffal együtt enyingi Török Ferenc siroki és oroszlánkői birtokaihoz csatoltatja.
1602-1611: Tiszasüly népessége gyarapodik.
1642: Tiszasüly és Roff a Bessenyei család birtoka 1653: Tiszasüly és Roff a Gócza család birtoka. Süly népessége tovább gyarapodik:312fő
1680: Almássy János és grófi családja alispánként, valamint a török hűbéreseként kormányozza a két falut.
A templom kórus alatti része
1693: Tiszasüly a Dorogfy család birtokába kerül
1698: A hevesi Almássy családból származó gr. Almássy János birtokokat vásárol Tiszasüly határában.
A templom gótikus szentélye
A templom szentélye
A hajó és a kórus látképe a szentély felől
1703-1706: A Marosmelléki szerbek, majd később Rabutin császári csapatai feldúlják és elpusztítják a környező falvakkal együtt Tiszasülyt is.
1708-1711: Tiszasüly és Roff újra benépesül
1709: gr. Almássy János fia, gr. Almássy István beházasodik az ugyanekkor Tiszaroffra betelepülő Hellebronth családba
1711: Az Almássy és a Hellebronth család szorosabbra fűzi a kapcsolatait és egyfajta szövetség jön létre
1730: Tiszasüly szinte teljesen elnéptelenedik, majd ezután Kőtelek pusztája lesz. Innentől Pusztasülynek nevezik.
1761: Pusztasüly újra benépesül
1840-es évek: A tiszasülyi(pusztasülyi)templom teljes körű átépítése, a középkori formája alig lesz észrevehető.
1846: Pusztasüly és Kőtelek között megkezdődnek a Tiszaszabályozási munkálatok
1872. március 5.: Pusztasüly elszakad Kőtelektől és Tiszasüly néven hivatalosan is önálló községgé alakul
1877-1878: Megalakul a Sajfoki Belvízszabályozási Társulat(az SBT) és Tiszasülytől északra, a Hanyi csatorna zsilipje mellett felépíti az ország első belvízátemelő szivattyútelepét, amit Angliából hozatott gőzgépekkel üzemeltetnek.
1878-1905: A gátépítések szabályosan kettévágják Tiszasülyt, mivel számos ház a hullámtérbe kerül
1879, 1888, 1895:nevezetes árvizek vonulnak le a Tiszán
1892-1893: Tiszasülytől délre, Végess Sándor birtokán, a Kolopfürdőn rádiumtartalmú gyógyiszapra bukkannak 1902: Felépül az első gőzmalom Tiszasülyön, azon a helyen, ahol korábban kézi fűrészelésű fatelep működött
1905: A gátépítések befejezése, a gátak belső oldalát téglával kövezik ki
1906-1907: Cselédsztrájk a tiszasülyi Breuer Ignác féle birtokon
1914-1918: Az első világháborúban 66-an halnak meg a falu népességéből
1919. március 22.: A Tanácsköztársaság kikiáltását követő napon Tiszasülyön is megalakul a községi direktórium
1919. július 5.: Tiszasüly határában minden 100 holdnál nagyobb földbirtokot államosítanak
A gótikus szentély az oltárral
1922-1923: A tiszasülyi gőzmalmot 4 gőzfűrésszel kibővítik, majd megalakul a Grossman Árpád által alapított Tiszasülyi Gőzfűrész RT., amely Kárpátokból a Tiszán leúsztatott fenyőfák feldolgozását végezte. A Grossmanok 1944-ig voltak az RT. tulajdonosai.
1932: Kőtelki kommunista agitáció Tiszasülyön
1940. március: Óriási jeges árvíz vonul le a Tiszán, amely Sülyön a templomnál kis híján majdnem áttöri a gátat
1941: Több száz férfit soroznak be a lakosságból a Magyar Királyi Honvédségbe, akiket később a keleti frontra visznek ki
1944.tavasza: Angol szövetségi repülőgépek bombázzák Tiszasülyt és a környező falvakat
1944. október: A németek elhurcolják tiszasülyi zsidó családokat, közöttük a Grossman családot is
1944. november 12.: Kőtelek felől az előrenyomuló szovjet csapatok Konyev marsall vezetésével megszállják Tiszasülyt
1945. január 22.: A kommunista pártszervezet megalakul Sülyön
1948. március 31.: Tiszasüly határában összesen 7502 kat. hold földet osztanak ki, majd megkezdődik a kuláktalanítás
1948: Tiszasülyön kiépítik a villanyhálózatot
1949. március 1.: Felszámolják és megszűnik a Tiszasülyi Gőzfűrész RT. A gőzmalmot lebontják és a fűrésztelep helyén megalakul a helyi Állami Gazdaság. A falu határában megkezdődnek a rizsföldek telepítése
1949. augusztus: Megalakul az első tiszasülyi termelő szövetkezet, a Vörös Csillag TSZ A Rákosi féle padlássöprések korszaka
1949: Felépül Tiszasüly határában a betonelemgyár, amely a rizsföldekre vezető öntözőcsatornákhoz gyártott műtárgyakat
1950. október 26.: Megalakul a Tiszasülyi Községi Tanács
1953-1964: A Tiszasülyi Állami Gazdaság virágkora. Ekkorra már Közép-Európa egyik legnagyobb rizstermelő gazdaságává fejlődik.
1960-1964: A római katolikus templomot restaurálják, középkori részeit helyreállítják 1961. március: Tiszasülyön megalakul a Lenin és a Rákóczi TSZ
1961. december: A Lenin és a Rákóczi TSZ összevonásából létrejön a Béke-Barátság MGTSZ
1964-1965: A faluban létrejön a vízműtelep és kiépítik eternit csövekből az első ivóvízvezeték hálózatot
1988-1989: Az Állami Gazdaságot és a TSZ-t a rendszerváltás idején magánosítják, a főbb eszközöket eladják
1990. nyarán: Ahogy a környező falvakban, Tiszasülyön is megszűnik a a községi tanács és megalakul az önkormányzat és polgármestert választanak
1992. június-augusztus: A Tiszaparti kompig kiépül a Tiszasülyt Tiszaroffal összekötő kétsávos aszfaltút
1995. november-1996. nyara: Tiszasülyön kiépül a szennyvíz-, a gáz- és a telefonkábel hálózat
2000. március-május: Az évszázad legnagyobb árvize vonul le a Tiszán. Tiszasülynél 10,82m-rel tetőzik
2001. május: A római katolikus templom felújítása, a hajó és a torony tetőzetét kicserélik és a belső teret újrafestik
2001. nyara: Az előző évi nagy árvízben megrongálódott gátszakaszokat kijavítják és a gátat megmagasítják
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Nevezetességei
Tiszasüly határában, a besenyszögi út melletti szántóföldön található az Éhhalom nevű kiemelkedés, domb, ahol az 1960-as években népvándorlás kori sírok-at tártak fel.
A talált leletek kiállítva a szolnoki Damjanich múzeumban láthatók.
• A Kiséri út menti házak mögött, közvetlenül a Tiszagát mellett található a falu középkori eredetű műemlék temploma.
Valószínűleg már az Árpád-korban is álhatott itt egy szerény kis templom. A mostani templom hajóját a 14. században építették. A 15. század folyamán a szentélyét is kibővítették és gótikus stílusban fejezték be 1490-ben. A temlomhoz a déli oldalon egy tornyot is építettek és a középkorban itt volt az eredeti bejárat. Ez a torony és a templom a 16. századi török megszállás folyamán pusztulásnak indult. A hódoltság alatt a hívek már jóformán csak a szentélyt használták, hiszen lényegében csak ez maradt meg teljes épségében a török kiűzése után. A Rákóczi szabadságharcot követő békésebb évtizedekben a hajó beomlott boltozatát egy ún. csehsüveg boltozattal pótolták. A déli oldalon még megmaradt a középkori bejárati torony omladozó csonkja. Ezt az 1840-es években végzett teljeskörű átépítések alkalmával teljesen lebontották, ahogy a szentély eredeti támpilléreit is. A szentélyt a hajó magasságára falazták fel, a középkori gótikus ablakokat kiütötték és helyükre egyenes záródású ill. szegmensíves ablakokat építettek be. A hajóhoz a templom nyugati oldalán téglából klasszicista-empire stílusú tornyot emeltek és itt nyitottak új bejáratot a templomba, míg az eredeti középkori bejáratot befalazták. Ebben az időben épült a kórus és az orgona is. A II. világháborút követően a templomot az 1960-as években restaurálták, ám nem teljes körűen. Visszaállították eredeti helyükre a gótikus ablakokat és a szentély lebontott támpilléreit is újakkal pótolták, hiszen azok szerkezetileg is nagyon fontosak. Legutóbb 2001-ben végeztek a templomon felújítást: Kicserélték a tetőzetet szürkepaláról hódfarkú cserépre, a torony rézlemezborítást kapott. Emellett a tetőzetet tartó szarufákat is kicserélték. A belső teret újrafestették, a falakon évszézados vakolatbekercolásokat tártak fel, valamint a templom padozatait is újakra cserélték, amelyek harmonikusan illeszkednek a gótikus hangulatú térbe.
Ezen hír származási helye: Tiszasülyért Egyesület
( http://tiszasulyertegyesulet.hu/news.php?extend.5 )
(Kategória: Tájékoztatók)
Küldte: Administrator
2012.02.10 16:55
Tiszasüly
Koordináták: é. sz. 47.388° k. h. 20.388°
Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás: navigáció, keresés
Tiszasüly
A tiszasülyi római katolikus templom
Tiszasüly címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
Régió
Észak-Alföld
Megye
Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség
Szolnoki
Rang község
Polgármester Pollák Tibor István (Független)
Irányítószám
5061
Körzethívószám
56
Népesség
Teljes népesség 1439 fő (2010. január 1.)[1] +/-
Népsűrűség
15,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
91,77 km²
Időzóna
CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszasüly
Pozíció Magyarország térképén
Tiszasüly
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
é. sz. 47.388° k. h. 20.388°
Tiszasüly weboldala
Tiszasüly község Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki kistérségében.
Tartalomjegyzék
[elrejtés]
• 1 Fekvése
• 2 Története
o 2.1 Népcsoportok
• 3 Nevezetességei
• 4 Források
• 5 Külső hivatkozások
Fekvése
Tiszasüly község Jász-Nagykun-Szolnok megye északi határán fekszik, a Tisza jobb partján, Szolnoktól mintegy 40 km-re.
Története
A templom védőszentje, Szent László király szobra
1311: Egy egyházi dézsmaösszeírás említi a települést először Sw, Swl, Swlh néven. Ebben az időszakban, a XIV. század elején a falu és környéke egy nógrádi nemes, bizonyos Fogarasi Gergelyé volt, aki fiúutód híján két lányára, Erzsébetre és Amáliára örökíti sülyi birtokait.
1325: A falu Tiszaroffal együtt az Aba nemzetségbeli Kompolthy András, fia Péter, fia István birtokába kerül 1250 aranyforint ellenében. Innentől kezdve Tiszasüly a XVI. század elejéig a Kompolthyak birtokában marad.
1480-1490: A tiszasülyi templom szentélyének gótikus kibővítése. A befejezés évszáma a templom boltozatának zárókövében olvasható.
1510. március 23.: A Kompolthyakkal rokon Országh Kristóf birtokába kerül a falu. A bátyja, gróf Országh Ferenc hősként hal meg a mohácsi csatában.
1552: Szolnok várának eleste után III. Ahmed pasa seregei a környező kisfalvakkal együtt Tiszasülyt is feldúlják, a népesség erősen megcsappan.Tiszaroffal együtt a hatvani szandzsákhoz csatolják.
1569: II. Miksa, német-római császár és magyar király – török engedésre[pontosabban?] – Tiszasülyt Roffal együtt enyingi Török Ferenc siroki és oroszlánkői birtokaihoz csatoltatja.
1602-1611: Tiszasüly népessége gyarapodik.
1642: Tiszasüly és Roff a Bessenyei család birtoka 1653: Tiszasüly és Roff a Gócza család birtoka. Süly népessége tovább gyarapodik:312fő
1680: Almássy János és grófi családja alispánként, valamint a török hűbéreseként kormányozza a két falut.
A templom kórus alatti része
1693: Tiszasüly a Dorogfy család birtokába kerül
1698: A hevesi Almássy családból származó gr. Almássy János birtokokat vásárol Tiszasüly határában.
A templom gótikus szentélye
A templom szentélye
A hajó és a kórus látképe a szentély felől
1703-1706: A Marosmelléki szerbek, majd később Rabutin császári csapatai feldúlják és elpusztítják a környező falvakkal együtt Tiszasülyt is.
1708-1711: Tiszasüly és Roff újra benépesül
1709: gr. Almássy János fia, gr. Almássy István beházasodik az ugyanekkor Tiszaroffra betelepülő Hellebronth családba
1711: Az Almássy és a Hellebronth család szorosabbra fűzi a kapcsolatait és egyfajta szövetség jön létre
1730: Tiszasüly szinte teljesen elnéptelenedik, majd ezután Kőtelek pusztája lesz. Innentől Pusztasülynek nevezik.
1761: Pusztasüly újra benépesül
1840-es évek: A tiszasülyi(pusztasülyi)templom teljes körű átépítése, a középkori formája alig lesz észrevehető.
1846: Pusztasüly és Kőtelek között megkezdődnek a Tiszaszabályozási munkálatok
1872. március 5.: Pusztasüly elszakad Kőtelektől és Tiszasüly néven hivatalosan is önálló községgé alakul
1877-1878: Megalakul a Sajfoki Belvízszabályozási Társulat(az SBT) és Tiszasülytől északra, a Hanyi csatorna zsilipje mellett felépíti az ország első belvízátemelő szivattyútelepét, amit Angliából hozatott gőzgépekkel üzemeltetnek.
1878-1905: A gátépítések szabályosan kettévágják Tiszasülyt, mivel számos ház a hullámtérbe kerül
1879, 1888, 1895:nevezetes árvizek vonulnak le a Tiszán
1892-1893: Tiszasülytől délre, Végess Sándor birtokán, a Kolopfürdőn rádiumtartalmú gyógyiszapra bukkannak 1902: Felépül az első gőzmalom Tiszasülyön, azon a helyen, ahol korábban kézi fűrészelésű fatelep működött
1905: A gátépítések befejezése, a gátak belső oldalát téglával kövezik ki
1906-1907: Cselédsztrájk a tiszasülyi Breuer Ignác féle birtokon
1914-1918: Az első világháborúban 66-an halnak meg a falu népességéből
1919. március 22.: A Tanácsköztársaság kikiáltását követő napon Tiszasülyön is megalakul a községi direktórium
1919. július 5.: Tiszasüly határában minden 100 holdnál nagyobb földbirtokot államosítanak
A gótikus szentély az oltárral
1922-1923: A tiszasülyi gőzmalmot 4 gőzfűrésszel kibővítik, majd megalakul a Grossman Árpád által alapított Tiszasülyi Gőzfűrész RT., amely Kárpátokból a Tiszán leúsztatott fenyőfák feldolgozását végezte. A Grossmanok 1944-ig voltak az RT. tulajdonosai.
1932: Kőtelki kommunista agitáció Tiszasülyön
1940. március: Óriási jeges árvíz vonul le a Tiszán, amely Sülyön a templomnál kis híján majdnem áttöri a gátat
1941: Több száz férfit soroznak be a lakosságból a Magyar Királyi Honvédségbe, akiket később a keleti frontra visznek ki
1944.tavasza: Angol szövetségi repülőgépek bombázzák Tiszasülyt és a környező falvakat
1944. október: A németek elhurcolják tiszasülyi zsidó családokat, közöttük a Grossman családot is
1944. november 12.: Kőtelek felől az előrenyomuló szovjet csapatok Konyev marsall vezetésével megszállják Tiszasülyt
1945. január 22.: A kommunista pártszervezet megalakul Sülyön
1948. március 31.: Tiszasüly határában összesen 7502 kat. hold földet osztanak ki, majd megkezdődik a kuláktalanítás
1948: Tiszasülyön kiépítik a villanyhálózatot
1949. március 1.: Felszámolják és megszűnik a Tiszasülyi Gőzfűrész RT. A gőzmalmot lebontják és a fűrésztelep helyén megalakul a helyi Állami Gazdaság. A falu határában megkezdődnek a rizsföldek telepítése
1949. augusztus: Megalakul az első tiszasülyi termelő szövetkezet, a Vörös Csillag TSZ A Rákosi féle padlássöprések korszaka
1949: Felépül Tiszasüly határában a betonelemgyár, amely a rizsföldekre vezető öntözőcsatornákhoz gyártott műtárgyakat
1950. október 26.: Megalakul a Tiszasülyi Községi Tanács
1953-1964: A Tiszasülyi Állami Gazdaság virágkora. Ekkorra már Közép-Európa egyik legnagyobb rizstermelő gazdaságává fejlődik.
1960-1964: A római katolikus templomot restaurálják, középkori részeit helyreállítják 1961. március: Tiszasülyön megalakul a Lenin és a Rákóczi TSZ
1961. december: A Lenin és a Rákóczi TSZ összevonásából létrejön a Béke-Barátság MGTSZ
1964-1965: A faluban létrejön a vízműtelep és kiépítik eternit csövekből az első ivóvízvezeték hálózatot
1988-1989: Az Állami Gazdaságot és a TSZ-t a rendszerváltás idején magánosítják, a főbb eszközöket eladják
1990. nyarán: Ahogy a környező falvakban, Tiszasülyön is megszűnik a a községi tanács és megalakul az önkormányzat és polgármestert választanak
1992. június-augusztus: A Tiszaparti kompig kiépül a Tiszasülyt Tiszaroffal összekötő kétsávos aszfaltút
1995. november-1996. nyara: Tiszasülyön kiépül a szennyvíz-, a gáz- és a telefonkábel hálózat
2000. március-május: Az évszázad legnagyobb árvize vonul le a Tiszán. Tiszasülynél 10,82m-rel tetőzik
2001. május: A római katolikus templom felújítása, a hajó és a torony tetőzetét kicserélik és a belső teret újrafestik
2001. nyara: Az előző évi nagy árvízben megrongálódott gátszakaszokat kijavítják és a gátat megmagasítják
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[2]
Nevezetességei
Tiszasüly határában, a besenyszögi út melletti szántóföldön található az Éhhalom nevű kiemelkedés, domb, ahol az 1960-as években népvándorlás kori sírok-at tártak fel.
A talált leletek kiállítva a szolnoki Damjanich múzeumban láthatók.
• A Kiséri út menti házak mögött, közvetlenül a Tiszagát mellett található a falu középkori eredetű műemlék temploma.
Valószínűleg már az Árpád-korban is álhatott itt egy szerény kis templom. A mostani templom hajóját a 14. században építették. A 15. század folyamán a szentélyét is kibővítették és gótikus stílusban fejezték be 1490-ben. A temlomhoz a déli oldalon egy tornyot is építettek és a középkorban itt volt az eredeti bejárat. Ez a torony és a templom a 16. századi török megszállás folyamán pusztulásnak indult. A hódoltság alatt a hívek már jóformán csak a szentélyt használták, hiszen lényegében csak ez maradt meg teljes épségében a török kiűzése után. A Rákóczi szabadságharcot követő békésebb évtizedekben a hajó beomlott boltozatát egy ún. csehsüveg boltozattal pótolták. A déli oldalon még megmaradt a középkori bejárati torony omladozó csonkja. Ezt az 1840-es években végzett teljeskörű átépítések alkalmával teljesen lebontották, ahogy a szentély eredeti támpilléreit is. A szentélyt a hajó magasságára falazták fel, a középkori gótikus ablakokat kiütötték és helyükre egyenes záródású ill. szegmensíves ablakokat építettek be. A hajóhoz a templom nyugati oldalán téglából klasszicista-empire stílusú tornyot emeltek és itt nyitottak új bejáratot a templomba, míg az eredeti középkori bejáratot befalazták. Ebben az időben épült a kórus és az orgona is. A II. világháborút követően a templomot az 1960-as években restaurálták, ám nem teljes körűen. Visszaállították eredeti helyükre a gótikus ablakokat és a szentély lebontott támpilléreit is újakkal pótolták, hiszen azok szerkezetileg is nagyon fontosak. Legutóbb 2001-ben végeztek a templomon felújítást: Kicserélték a tetőzetet szürkepaláról hódfarkú cserépre, a torony rézlemezborítást kapott. Emellett a tetőzetet tartó szarufákat is kicserélték. A belső teret újrafestették, a falakon évszézados vakolatbekercolásokat tártak fel, valamint a templom padozatait is újakra cserélték, amelyek harmonikusan illeszkednek a gótikus hangulatú térbe.
Ezen hír származási helye: Tiszasülyért Egyesület
( http://tiszasulyertegyesulet.hu/news.php?extend.5 )